Gyüre András Buda

Vannak pillanatok, amikor megérzed, hogy történik valami fontos. Nem harsányan, nem dobpergés közepette. Hanem úgy, ahogy a villám csap le egy viharos nyári éjszakán: hirtelen, elemi erővel, és nincs több kérdésed. Ma reggel egy ilyen pillanat volt. A serpenyőben tojás sercegett, a TV -ben Orbán Viktor beszélt a CPAC Hungary színpadán. És mire kész lett a rántotta, valami bennem is megszületett újra . A beszéd nem szimpla politikai blabla volt. Nem kampányduma. Hanem hitvallás . Ütős, karcos, egyenes. Mert aki a békéről beszél, annak ma bátorság kell. Aki kimondja, hogy Magyarország a magyaroké, és nem lesz a globalista térdre kényszerítés díszlete, azt ma ellenségként kezelik odakint. De itthon? Itthon újra reménnyé válik. “A szuverenitás nem alku tárgya.” – hangzott el a színpadról. És nem volt szükség magyarázatra. Mert tudjuk, miről beszél. Évek óta nyomnak, szorítanak, zsarolnak bennünket. Be akarnak sorolni minket egy világképbe, ahol nemzetek nincsenek, csak fogyasztók, szaba...

Átláthatóság – ez a varázsszó, amit Brüsszelben minden második mondatban hallani. Ők a jogállamiság bajnokai, az átláthatóság védelmezői, a demokrácia fáklyavivői – legalábbis addig, amíg nem az ő zsebeikbe és háttéralkuikba világítunk bele. Most, hogy a magyar kormány – teljesen jogosan – elkezdte feltárni, ki finanszírozza a hazánkban terjedő liberális propagandát, hirtelen megváltozott a zene. A „független” sajtó, a „civil” szervezetek és „jogvédők” mögött felbukkanó külföldi pénzcsapok ugyanis kellemetlen kérdéseket vetnek fel. Ki pénzeli ezeket a kampányokat? Miért érdeke valakinek külföldről befolyásolni a magyar közvéleményt? Miféle átláthatóság az, ahol csak mi legyünk átláthatók, de ők nem? Úgy tűnik, ha nem ők tartják a zseblámpát, hanem rájuk világítunk vele, akkor zavar támad. Hirtelen mindenki sértve érzi magát, mindenki cenzúrát, elnyomást, diktatúrát kiált. Pedig nem történik más, mint hogy a magyar emberek végre megtudják: a „függetlenség” mögött gyakran nagyon is jól ...

Egy napfényes reggelen a magyar internet egyik legismertebb hárombetűs rövidítése új értelmet nyert. Nem, nem átírtuk a történelemkönyveket – csak más szemüveget vettünk fel. Egy patrióta, csavaros és pimasz lencsét. És láss csodát: O1G = Orbán Egy Géniusz. Tényleg? Nézzük meg! 1. Az ember, aki túlélte a baloldalt 1998 óta ha csak annyi forintom lenne, ahányszor temették már Orbánt, ma én vásárolnám fel a Balatont. Jött már MSZP, DK, Momentum, meg az éppen aktuális „mi vagyunk a jövő” brigád, de Orbán maradt. Na ez nem tehetség? Ez politika-túlélő reality show, csak épp a fődíj a kétharmad. 2. A világpolitikai sakkmester Aki Putyintól Trumpig mindenkivel lepacsizik, miközben Brüsszelt úgy fűzi, mint nagymama a házi tésztát, az vagy nagyon szerencsés... vagy egy géniusz. Orbán nem sodródik, hanem térképet rajzol a viharban. Miközben mások térdelnek vagy pánikolnak, ő tárgyal, mosolyog, és közben védi a magyar érdekeket. Lehet nem szeretni, de ezt tanítani kéne a Harvardon is – magy...

 A történelem mindig azoknak a vállán haladt előre, akik nem hátráltak meg. Akik nem várták, hogy majd más megoldja, más kimondja, más kiáll helyettük. Orbán Viktor legutóbbi kezdeményezése, a  Harcosok Klubja , pontosan erről szól:  tenni akarásról, hazaszeretetről és közösségi felelősségről . Sokan azt hiszik, hogy a hazafiság ma már idejétmúlt fogalom. Pedig épp most, amikor Európa minden széljárása próbálja eltéríteni a nemzeteket a saját útjukról, van a legnagyobb szükség a  patrióta kiállásra . Magyarország nem sodródni akar, hanem irányítani. Nem követni, hanem vezetni – legalábbis a saját sorsát. A  Harcosok Klubja  nem egy titkos társaság, nem is harci csapat. Ez egy  digitális hazafias mozgalom , amelyet a kormány hívott életre azért, hogy a 2026-os választásokra olyan emberek gyűljenek össze, akik hisznek a  nemzeti szuverenitásban, a magyar családok erejében, és abban, hogy Magyarország jövőjét mi magunk alakítjuk . Nem Brüsszel, nem a...

Elhangzott egy mondat, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, de valljuk be: „Aki politikával foglalkozik, ne kaphasson pénzt külföldről.” – mondta Orbán Viktor. És ebben van valami, amit érdemes komolyan venni. Mert miről is van szó? Arról, hogy ha valaki beleszól a közös dolgainkba – a falunk, a városunk, az országunk jövőjébe –, akkor ne külföldi pénzen tegye. Ne külföldi érdekek mentén. Ne valami homályos alapítvány támogatásával, ahol senki nem tudja, ki áll mögötte, mit akar elérni, és miért tolja ide a pénzt. Ha valaki politikával foglalkozik, az ne legyen fizetett küldött . Legyen elhivatott, elszánt, szenvedélyes – de a magyar emberek támogatásával működjön, ne dollárból, euróból, külföldi megbízásból. Mert akkor nem nekünk dolgozik. Akkor az már nem közélet, hanem árukapcsolt szolgáltatás , amit más rendel meg, és mi fizetjük meg az árát – erkölcsben, megosztottságban, romló közbizalomban. Nem arról van szó, hogy ne legyenek viták, különböző nézőpontok, vagy hogy mindenki ...

2025. május 8-án a világ szeme ismét a Vatikánra szegeződött, amikor felszállt a fehér füst, jelezve, hogy új pápát választottak. Az amerikai születésű Robert Francis Prevost lett a katolikus egyház 267. pápája, aki a Leo XIV nevet vette fel. Első nyilvános megszólalásában a Szent Péter-bazilika erkélyéről a következő szavakkal fordult a hívekhez: „ Béke legyen mindnyájatokkal! Isten szeret minket, Isten szeret titeket, és a gonosz nem győzedelmeskedhet! ” Ez az üzenet nemcsak a katolikus hívekhez szól, hanem minden jóakaratú emberhez, így hozzánk, magyarokhoz is. Leo XIV pápa hangsúlyozta a béke, az egység és az irgalmasság fontosságát, valamint elkötelezettségét a szenvedők és a peremre szorultak iránt. Ezek az értékek különösen fontosak számunkra is, hiszen a társadalmi összetartozás, a szolidaritás és az emberi méltóság tisztelete alapvető pillérei közösségünknek. Az új pápa első beszédében kiemelte: „ Isten szeret minket, Isten szeret titeket, és a gonosz nem győzedelmeskedhet! ...

Úgy tűnik, Magyar Péter most már nemcsak a kormányt, de a józan észt is provokálja. Legutóbbi nyilatkozata szerint „a Fidesz háborúra készül” . Komolyan?   Egy olyan ország, amely a béke mellett kampányol, ahol az emberek többsége nem akar fegyveres konfliktust, most hirtelen hadba vonulna bárki ellen? Lépjünk hátra egy pillanatra. Nézzük meg a tényeket: Magyarország a NATO tagja, de nem küld csapatokat Ukrajnába . Orbán Viktor többször, egyértelműen kijelentette: „ez nem a mi háborúnk” . A kormány a háború elkerülésére építi az egész külpolitikáját – emiatt támadják is rendszeresen Nyugatról. És akkor jön Magyar Péter, aki – új politikai kabátban – elkezd háborús szándékot kiáltani, de bizonyíték sehol. Ezt hívják úgy: riogatás , hangulatkeltés , és ha őszinték vagyunk: politikai haszonszerzés a félelemre építve . A kérdés inkább az, kinek az érdeke, hogy háborúról beszéljünk, miközben az ország békében akar élni? Mert ha valaki háborús hangulatot próbál kelteni, az n...

  Nem leszek Magyar Péterező. Nem leszek megalkuvó.  Nem akarok csendben maradni. Nem akarok asszisztálni ahhoz, ahogy újra és újra ugyanazok a körök tapossák el az emberek becsületét, a nemzet gerincét, a jövőnk tisztaságát. Nem akarok a „Magyar Péterek” mellé állni. Mert ma már mindent elborít ez az új politikai cirkusz. Az új próféták, a régi arcok, a „megvilágosodott” bennfentesek, akik most hirtelen a nép hangjának kiáltják magukat, de tíz évig ugyanabban a rendszerben dörzsölgették a tenyerüket, miközben a háttérben hallgatták le egymást és minket is. Tudod mit? Elegem van abból, hogy mindig ugyanazok játszanak hőst, miközben a hazát mi tartjuk össze. Mi, akik nem kérünk sem a narancsszín festékből, sem a rózsaszínre mázolt „új reményből”. Mi, akik a magyar zászlót nem kampányeszköznek tekintjük, hanem szent jelképnek. Mi, akiknek a haza nem politikai termék, hanem vérből, verejtékből, munkából, emlékekből és álmokból áll. Nem leszek megalkuvó. Nem leszek olyan, aki ho...

Gyüre András vagyok, 1970-ben születtem itt, Szigetszentmártonban – és bár az élet néha másfelé sodort, valójában mindig ide tartoztam. Ez a falu nemcsak a lakhelyem, hanem az otthonom. Nekem Szigetszentmárton szinte a világ közepe. Halak vagyok: úszom az árral, ha kell. És szembemegyek vele, ha muszáj. Az életem nem volt mindig sima út. Voltak hibák, rossz döntések, amikért megkaptam a magam büntetését. De soha nem maradtam a földön – felálltam, tanultam belőle, és ma már máshogy járom az utamat: egyenes háttal, tiszta szívvel. Azért hoztam létre ezt a blogot, mert hiszek abban, hogy beszélnünk kell egymással – őszintén, nyíltan, emberként. Arról, hogyan élünk itt, mi az, ami jó, és mi az, amin lehetne javítani. Mert számomra fontos, hogy ez a hely fejlődjön – nemcsak kívül, hanem belül is: közösségként, emberségben. Itt fogok írni véleményeket, gondolatokat, emlékeket és terveket. Néha szelíden, néha szemtelenebbül, de mindig szívből. Mert hiszem: egy falu akkor él igazán, ha a ben...

Kevés olyan politikus van Európában, aki olyan határozottan, következetesen és karakteresen képviseli hazája érdekeit, mint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Pártja, a Fidesz, az elmúlt évtizedben egy olyan stabil és jól körvonalazott értékrendet képviselt, amelyre kevesen képesek a mai, sokszor ingatag politikai világban – mind belföldön, mind Brüsszelben. ( birom ezt az Embert ) Belföldi stabilitás és gazdasági eredmények Orbán Viktor vezetése alatt Magyarország gazdasága dinamikusan fejlődött, különösen a nemzetközi válságokkal terhelt időszakokban mutatott kiemelkedő ellenállóképességet. A munkaalapú társadalom eszméje nemcsak politikai szlogen, hanem kézzel fogható eredményeket hozott: a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra süllyedt, a családtámogatási rendszer pedig Európa-szerte példaértékű. Az állam szuverenitásának védelme, a nemzeti kultúra és hagyományok megőrzése szintén központi szerepet játszanak kormányzásában. Orbán Viktor nem fél kimondani: Magyarors...

Emlékek a vasszörnyről – Az 1989-es Chevrolet Camaro IROC-Z 5.7  Volt egy idő, amikor a sebesség és az erő minden mozdulatomat áramkörbe kapcsolta. Egy 1989-es Chevrolet Camaro IROC-Z 5.7, targatetővel, mint a szabadság szimbóluma, minden nap új kalandot hozott. A kocsi maga volt az amerikai álom, a mély, mély motorzúgás, ami minden utcasarkon felkavarta a levegőt, és egy pillanatra elfeledtette a valóságot. ( A kép csak ilusztráció ) Az IROC-Z nem csupán egy autó volt, hanem egy életstílus. A kormányt úgy fogtam, mint egy pilóta a kormányrudat, és minden indítás egy újabb élmény kezdete volt. A 5.7-es motor ereje nemcsak a motorháztető alatt lüktetett, hanem a szívemben is ott éreztem. A gyorsulás, a kanyarok, a napsütésben ragyogó, kék fényezés – mindez olyan emlékekkel ajándékozott meg, amelyek örökre velem maradnak. A targatető felemelése minden reggel egy szertartás volt, mintha az ég felé nyújtózkodva köszöntöttem volna a napot. Az érzés, hogy a szél a hajamban táncol, és az ...

Chicano életérzés Magyarországon! Avagy hogyan lett banánüléses bringám a stílusom része. Amikor először találkoztam a Chicano kultúrával , valami megmozdult bennem. Az a fajta büszkeség, lazaság, és az a különleges, utcai elegancia rögtön megfogott. Bár magyar vagyok, a Chicano stílus azonnal úgy érződött, mintha a sajátom lenne. És azóta nem is eresztett. A stílus, ami szavak nélkül beszél A Chicano viselet egyszerű, mégis erőteljes üzenetet hordoz: fehér póló, bő nadrág, bandana, tiszta, határozott vonalak. Mindig is tetszett az az őszinte, sallangmentes megjelenés, amit ezek az emberek képviselnek. Nincs túlkomplikálva, de minden részlet ki van találva – a mozdulattól a tekintetig. Az álom kerekein: banánüléses bringa. És aztán ott vannak a lowriderek – az autók és a biciklik.Csillogó króm, óriási kormányok, csavarodó felnik, banánülés, rugózó vázak. Ahogy egy Chicano bringa vagy egy klasszikus Impala suhan az utcán, az maga az élő művészet. Én is így lettem banánüléses bringa-...

2025. április 26. Nemzeti Gyásznap Ma nemcsak gyászolunk, hanem hálát is adunk. Emlékezünk egy olyan emberre, aki nemcsak a világ, hanem különösen a magyar nép számára volt áldás. Ferenc pápa egyszerűsége, embersége és rendíthetetlen hite példát adott – és reményt is. A Szentatya törekvései a világban Ferenc pápa pápasága alatt mindig a legkisebbeket kereste. A békét, a kiengesztelődést és az igazságot hirdette. Nem volt hajlandó elhallgatni az igazságtalanságot – akár a világ hatalmasai előtt sem. Fontosnak tartotta: - a szegények és elesettek védelmét, - a családok és fiatalok támogatását, - a keresztény értékek megőrzését egy gyorsan változó világban, - a párbeszédet vallások, népek és nemzetek között. Ferenc pápa és Magyarország – egy különleges kapcsolat Ferenc pápa többször is hangsúlyozta, hogy Közép-Európa keresztény gyökerei kincs, nem teher. Magyarország családpolitikáját több ízben méltatta, és bátorította a hitben élő közösségeket. Sokat jelentett, hogy: - elismerően szó...

Sokan panaszkodunk. Hogy koszos az utca. Hogy nincs elég program. Hogy nem olyan a falu, mint régen. De aztán hazamegyünk, bezárjuk az ajtót – és várjuk, hogy valaki megcsinálja helyettünk. Pedig a falu nem egy hivatal, nem egy polgármester, nem egy „valaki”. A falu mi vagyunk. Te is. Én is. És az is, akinek nem tetszik, amit most írok – de mégis elolvassa. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Néha egy köszönés is elég. Vagy egy eldobott szemét felszedése. Egy rendezvény megosztása. Egy vélemény kulturált megfogalmazása. Egy segítő kéz a szomszédnak. Vagy az, hogy odamész, ha valaki egyedül van a padon. Ezek apró dolgok – de ezekből lesz a közösség. Nem azt mondom, hogy mindenkinek aktivistának kell lennie. De valamit mindenki megtehet. Mert ha mindig másra várunk, akkor sosem fog történni semmi. A falu nem változik – csak ha mi változtatunk. Én ezzel a bloggal próbálok tenni valamit. Nem sokat, csak szavakat. De talán ezek a szavak gondolatokat indítanak el. És a gondolatokból lehet mozdu...

Sokan élnek itt – pár éve, pár évtizede, vagy épp születésük óta, mint én. De vajon mit jelent ma Szigetszentmártoninak lenni? Régen talán egyszerűbb volt. A falu zártabb közösség volt, mindenki ismert mindenkit, és a szó szoros értelmében közünk volt egymáshoz. A mai világ más: többen vagyunk, gyorsabban élünk, és gyakran csak átsuhanunk egymás mellett. De attól még lehetne valódi közösség. Szigetszentmártoninak lenni nem egy lakcím. Inkább egy hozzáállás. Azt jelenti, hogy nemcsak lakunk itt – hanem élünk itt. Figyelünk egymásra, köszönünk az utcán, beszélgetünk a bolt előtt, segítünk, ha valakinek baja van. És ha valami nem tetszik – nem csak morgunk magunkban, hanem szólunk, elmondjuk, gondolkodunk a megoldáson. Nem baj, ha nem értünk mindig egyet. Az baj, ha nem is próbáljuk megérteni egymást. Közösség csak ott születik, ahol a különbözőség nem ellenség, hanem érték. Én szeretném, ha újra egy ilyen Szigetszentmártonban élhetnénk – ahol nem csak a házaink állnak egymás mellett, han...