Gyüre András Buda

Gyüre András vagyok, 1970-ben születtem itt, Szigetszentmártonban – és bár az élet néha másfelé sodort, valójában mindig ide tartoztam. Ez a falu nemcsak a lakhelyem, hanem az otthonom. Nekem Szigetszentmárton szinte a világ közepe. Halak vagyok: úszom az árral, ha kell. És szembemegyek vele, ha muszáj. Az életem nem volt mindig sima út. Voltak hibák, rossz döntések, amikért megkaptam a magam büntetését. De soha nem maradtam a földön – felálltam, tanultam belőle, és ma már máshogy járom az utamat: egyenes háttal, tiszta szívvel. Azért hoztam létre ezt a blogot, mert hiszek abban, hogy beszélnünk kell egymással – őszintén, nyíltan, emberként. Arról, hogyan élünk itt, mi az, ami jó, és mi az, amin lehetne javítani. Mert számomra fontos, hogy ez a hely fejlődjön – nemcsak kívül, hanem belül is: közösségként, emberségben. Itt fogok írni véleményeket, gondolatokat, emlékeket és terveket. Néha szelíden, néha szemtelenebbül, de mindig szívből. Mert hiszem: egy falu akkor él igazán, ha a ben...

Sokan panaszkodunk. Hogy koszos az utca. Hogy nincs elég program. Hogy nem olyan a falu, mint régen. De aztán hazamegyünk, bezárjuk az ajtót – és várjuk, hogy valaki megcsinálja helyettünk. Pedig a falu nem egy hivatal, nem egy polgármester, nem egy „valaki”. A falu mi vagyunk. Te is. Én is. És az is, akinek nem tetszik, amit most írok – de mégis elolvassa. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Néha egy köszönés is elég. Vagy egy eldobott szemét felszedése. Egy rendezvény megosztása. Egy vélemény kulturált megfogalmazása. Egy segítő kéz a szomszédnak. Vagy az, hogy odamész, ha valaki egyedül van a padon. Ezek apró dolgok – de ezekből lesz a közösség. Nem azt mondom, hogy mindenkinek aktivistának kell lennie. De valamit mindenki megtehet. Mert ha mindig másra várunk, akkor sosem fog történni semmi. A falu nem változik – csak ha mi változtatunk. Én ezzel a bloggal próbálok tenni valamit. Nem sokat, csak szavakat. De talán ezek a szavak gondolatokat indítanak el. És a gondolatokból lehet mozdu...

Sokan élnek itt – pár éve, pár évtizede, vagy épp születésük óta, mint én. De vajon mit jelent ma Szigetszentmártoninak lenni? Régen talán egyszerűbb volt. A falu zártabb közösség volt, mindenki ismert mindenkit, és a szó szoros értelmében közünk volt egymáshoz. A mai világ más: többen vagyunk, gyorsabban élünk, és gyakran csak átsuhanunk egymás mellett. De attól még lehetne valódi közösség. Szigetszentmártoninak lenni nem egy lakcím. Inkább egy hozzáállás. Azt jelenti, hogy nemcsak lakunk itt – hanem élünk itt. Figyelünk egymásra, köszönünk az utcán, beszélgetünk a bolt előtt, segítünk, ha valakinek baja van. És ha valami nem tetszik – nem csak morgunk magunkban, hanem szólunk, elmondjuk, gondolkodunk a megoldáson. Nem baj, ha nem értünk mindig egyet. Az baj, ha nem is próbáljuk megérteni egymást. Közösség csak ott születik, ahol a különbözőség nem ellenség, hanem érték. Én szeretném, ha újra egy ilyen Szigetszentmártonban élhetnénk – ahol nem csak a házaink állnak egymás mellett, han...