A politika ne legyen külföldről fizetett hobbi

Elhangzott egy mondat, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, de valljuk be:

„Aki politikával foglalkozik, ne kaphasson pénzt külföldről.” – mondta Orbán Viktor.
És ebben van valami, amit érdemes komolyan venni.

Mert miről is van szó? Arról, hogy ha valaki beleszól a közös dolgainkba – a falunk, a városunk, az országunk jövőjébe –, akkor ne külföldi pénzen tegye. Ne külföldi érdekek mentén. Ne valami homályos alapítvány támogatásával, ahol senki nem tudja, ki áll mögötte, mit akar elérni, és miért tolja ide a pénzt.

Ha valaki politikával foglalkozik, az ne legyen fizetett küldött. Legyen elhivatott, elszánt, szenvedélyes – de a magyar emberek támogatásával működjön, ne dollárból, euróból, külföldi megbízásból. Mert akkor nem nekünk dolgozik. Akkor az már nem közélet, hanem árukapcsolt szolgáltatás, amit más rendel meg, és mi fizetjük meg az árát – erkölcsben, megosztottságban, romló közbizalomban.

Nem arról van szó, hogy ne legyenek viták, különböző nézőpontok, vagy hogy mindenki egyformán gondolkodjon. De az nem mindegy, hogy ki áll a háttérben, és kinek az érdeke érvényesül a végén. Ez a hazánk. Nem eladó.
És a politika se legyen kiárusítva.

Aki ennyire tenni akar a közösségért, az tegye meg – de tisztán, átláthatóan, saját jogon. Kapjon támogatást, ha kell – de itthonról. A magyar emberektől. Mert akkor elszámoltatható. Akkor tudjuk, hogy velünk van, nem mással.

Legyen ez egyszer s mindenkorra világos:
Közéleti szereplő külföldi pénzből ne politizáljon. Se pártban, se „civilként”, se blogon, se TikTokon.
Nem ellenségkeresés ez. Hanem határhúzás.
Ez itt a mi hazánk, és a döntéseket nekünk kell meghoznunk – magyar szívvel, magyar fejjel, magyar pénzből.