1920. június 4. – a nap, amikor a világ térképet rajzolt újra, de közben szíveket tört ketté. 105 éve történt, hogy egy aláírás nemcsak határokat húzott át, hanem egy nemzet testéből szakított ki darabokat. Trianon nem szerződés volt. Trianon gyalázat volt. Egy megalázó, igazságtalan békediktátum, amit vesztesként, megtaposottan, kisemmizve kényszerítettek ránk. A tollvonások mögött nem volt méltányosság. Csak bosszú. A nagyhatalmak gőgje. És a magyar nép széttépése. Elvettek – de nem győztek le Elvettek tőlünk városokat. Elvettek iskolákat, templomokat. Elvettek történelmet, kultúrát, embereket. De a magyar lelket nem tudták elvenni. A magyar szív dobog tovább – Kolozsvártól Kassáig, Pozsonytól Szabadkáig. Mert nem a határok tesznek minket magyarrá, hanem a vér, a nyelv, a hit és az emlékezet. Június 4. – Nem gyásznap, hanem figyelmeztetés Ez a nap nemcsak emlékezés. Ez dac . Ez hűség . Ez kiáltás . "Nem felejtünk. Nem mondunk le rólatok. Nem kérü...
Gyüre András vagyok, 1970-ben születtem itt, Szigetszentmártonban – és bár az élet néha másfelé sodort, valójában mindig ide tartoztam. Ez a falu nemcsak a lakhelyem, hanem az otthonom. Nekem Szigetszentmárton szinte a világ közepe. Halak vagyok: úszom az árral, ha kell. És szembemegyek vele, ha muszáj. Az életem nem volt mindig sima út. Voltak hibák, rossz döntések, amikért megkaptam a magam büntetését. De soha nem maradtam a földön – felálltam, tanultam belőle, és ma már máshogy járom az utamat: egyenes háttal, tiszta szívvel. Azért hoztam létre ezt a blogot, mert hiszek abban, hogy beszélnünk kell egymással – őszintén, nyíltan, emberként. Arról, hogyan élünk itt, mi az, ami jó, és mi az, amin lehetne javítani. Mert számomra fontos, hogy ez a hely fejlődjön – nemcsak kívül, hanem belül is: közösségként, emberségben. Itt fogok írni véleményeket, gondolatokat, emlékeket és terveket. Néha szelíden, néha szemtelenebbül, de mindig szívből. Mert hiszem: egy falu akkor él igazán, ha a ben...